BESZÉLGETÉS A HÉT KERESKEDŐJÉVEL,

STAUDINGER KÁLMÁNNAL

 

-         Kálmán, bár veled ritkábban találkozhatunk személyesen a Piacon, leginkább csak vasárnaponként, a feleségeddel annál inkább.

-         Igen, főállásban informatikus vagyok, Anikó álma igazán a piaci árusítás. Én csak segítem a tervei megvalósulását.

 

-         Mondanál pár szót erről bővebben?

-         Mindketten Békés megyéből származunk. Ott születtünk, ott éltünk hosszú ideig, de szerettünk volna fejlődni, egy kicsit előbbre jutni és tíz évvel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy átköltözünk az ország nyugati részébe. Először Zala megyében telepedtünk le, de Kőszegen kaptam a szakmámban állást, így közelebb jöttünk.

 

-         Hogyan jött a piaci kereskedés ötlete?

-         Ahogyan említettem, Anikó, a feleségem szeretne saját termelésű zöldségek és gyümölcsök feldolgozásával foglalkozni és azokat a Piacon árusítani. A feldolgozáshoz szükség van egy külön helyiségre, valamint eszközökre és berendezésekre. Úgy gondoltuk, hogy ezért kézenfekvő, hogy a piacon kezdünk hasonló, de nem saját termékek árusításával, hogy a vásárlók megismerjenek minket, kialakuljon a személyes kapcsolat, a bizalom, hogy ezt a későbbiekben kamatoztatni tudjuk a saját termékeink árusításánál.

 

-         Milyen termékekben gondolkodtok és miket árusítotok jelenleg?

-         A mindenki által ismert, kiváló minőségű vecsési savanyúságokat kínáljuk elsősorban, de vannak házi tésztáink, sőt színesek, teljeskiőrlésűek és gluténmentesek is. Valamint népszerűek a dobozos süteményeink. És pont erre a három termékre szeretne a jövőben Anikó összpontosítani. Nagyon ügyes és tehetséges, nemcsak a főzés-sütésben (eredetileg szakács végzettsége van, most a cukrász képzést is tervezgeti), hanem egyéb kézműves dolgokban is. A korábbi években a vásárlók megismerhették a saját készítésű ékszereit és horgolt kézi munkáit, most úgy tervezi, hogy a saját készítésű élelmiszerekkel szeretné a vásárlók szívébe lopni magát.

 

-         Nagyon szép történet a tiétek: hogyan lehet egy idegen városban, idegen emberek között a nulláról indulva boldogulni, egymást segíteni, egymás álmainak megvalósulásáért dolgozni. Már majdnem egy évtizede éltek itt a nyugati országrészben. Mi az, ami más itt, mint ahol a gyökereitek vannak?

-         A szülővárosával szemben mindig elfogult marad az ember, így vagyunk ezzel mi is. Medgyesegyházáról származunk, ahol a „mézédes medgyesi” dinnye terem. Nekünk az mindig mézédes marad, de itt is nagyon szeretünk élni. Amikor idekerültünk persze el-elmosolyodtunk egy-egy, számunkra ismeretlen szó, vagy kifejezés hallatán. Volt, hogy nem is értettük némelyiket. De lassan megszoktuk, megértettük a vasi szavakat, most már ez az otthonunk. „Haza” már csak látogatóba járunk…

 

-         Szívből kívánom terveitek megvalósítását! Jó erőt, egészséget, kitartást és szerencsét kívánok nektek!

-         Nagyon köszönjük.