Jánosháza-Hús Kft.

Cím:

A Jánosháza-Hús Kft. saját készítésű, házias termékeivel várja vásárlóit. Kínálatunkban friss sertéshúsok, marhahúsok, hurka-kolbász félék, füstölt áruk, ízletes hentesáruk szerepelnek széles választékban.

 Nem engedték el az apjuk álmát: Katalin és Judit továbbviszik a Béry-család örökségét Gyerekként még hot-doggal a kezükben szaladgáltak a standok között, ma már több évtizedes családi örökséget visznek tovább. Béry Katalin és Béry Judit fiatalon kerültek vezetői szerepbe és azóta is egymásra támaszkodva tartják életben azt, amit édesapjuk felépített a szombathelyi piacon. Két nő, két vezető, egy közös történet és egy örökség, amit nemcsak megőriztek, hanem tovább is építettek. Béry Katalin és Béry Judit édesapjuk, Béry Ferenc munkáját viszik tovább a szombathelyi piacon, ahol a család története egészen 1982-ig nyúlik vissza. A Béry család a szombathelyi piacon Ekkor nyitotta meg első üzletét a piacon az édesapa, aki nemcsak vállalkozóként, hanem igazi alkotóként is jelen volt: büfével indult, majd folyamatosan bővített, ruhával, húsáruval, sajtokkal és tejtermékekkel is foglalkozott. Amit Béry Ferenc felépített, sokoldalúságának köszönhetően együtt nőtt a piaccal. A lányok gyerekkoruk óta ebben a közegben mozogtak. A piac számukra gyerekként még nagy élményeket adott: szívesen jártak édesapjukkal "dolgozóba". Mindennap jöttem apuval, emlékszem, mindig hot-dogot ettem ilyenkor. Akkor még hatalmas volt a sürgés-forgás, minden tele volt élettel a piacon, ez gyerekként nagyon tetszett nekünk. - emlékszik vissza Katalin. Judit is hasonló képeket idéz fel, mint meséli kisgyerekként ő is sokat szaladgált a standok között. Akkoriban a piac a város egyik központi helye volt, hajnalban még a buliból érkező fiatalok is betértek reggelizni a büfébe. A gyerekkori élmények azonban egészen más jelentést kaptak, amikor vezetőként tértek vissza ugyanabba a térbe. És hogyan kerültek vissza a szombathelyi piacra? Azt mondják, nem volt egyetlen nagy döntés, inkább egy folyamat eredménye. - Én egyszerűen csak belecsöppentem ebbe a világba - meséli Judit. - Szerintem apunak volt egy titkos gondolata, hogy jó lenne, ha továbbvinnénk az örökségét, de ezt sosem mondta ki. 2011-ben aztán egy teljesen más területről, még harminc éves sem voltam, úgy kerültem bele a közepébe, rögtön az egyik vállalat vezetőjeként kellett helyt állnom - meséli Judit. Úgy idézi fel, hogy ez egy nehéz és intenzív időszak volt: hónapokat töltöttek azzal, hogy szakmailag is minden részletet elsajátítson. Édesapja mellett rengeteget tanult és a dolgozók is segítettek, amiben tudtak - rájuk a mai napig számíthat. Judit mindössze 28 évesen került a cég élére, ráadásul egy kifejezetten férfias szakmában, a húsiparban, húsüzem-vezetőként kellett helyt állnia. - Olyan embereket kellett irányítanom, akik már akkor is a szakmában voltak, amikor én még nem is éltem – mondja, hozzátéve, hogy a csapat ezt vele sosem éreztette, mindig komolyan vették és idővel remekül beletanult a szerepbe Mai napig hálás azért, hogy ilyen csapat veszi körül: a náluk dolgozók nagy része már a kezdetektől jelen van a cégnél, kiskorától ismeri a lányokat. Judit szerint csak így lehet igazán haladni, hangsúlyozza: náluk nincs alá-fölé rendeltség, együtt toljuk a szekeret, együtt megyünk előre. Az édesapjuk sajnos már nincs velük, de a jelenléte mégis érezhető a piac falain belül. - Amíg élt, szinte minden nap bejárt. A covid időszak után visszahúzódott, akkor léptem előtérbe, hogy levegyem a válláról a terheket - idézi fel saját vezetővé válásának történetét. Judit édesapja másik vállalatánál vette át az irányítást: büfét üzemeltet, tejtermékeket és alapvető élelmiszereket is kínál a piacon. A piac ritmusa pedig ma is ugyanaz: korai kelés, hosszú napok, állandó pörgés. Mindketten háromkor kelnek, négykor már a piacon készülődnek a nyitásra. Ez a piac sajátossága: cserébe hamarabb véget ér a nap, de azért délután még jön az árubeszerzés is. Mai napig egy stabil, megbízható csapat veszi körbe őket, akikért nagyon hálásak. A családi örökség pedig nem csak a működésben, hanem az ízekben is él tovább. - A kolbász, a hurka ízvilága teljesen apu szájíze szerint alakult ki. Mindig kóstolt, mindig megvolt a minőségellenőrzés a részéről: mondta, hogy „ebbe még kell egy kis bors”, vagy „ebbe jöhet még paprika" vagy ez így rendben lesz. - mesélik. Ezek a receptek ma is ugyanazok, Béry Ferenc ízvilága ma is jelen van a piacon. A titkos receptúrák természetesen továbbra is titkosak maradnak. A piac azonban változik – és velük együtt a vásárlók is. - Egyre többen figyelnek arra, mit esznek – mondja Katalin. – Fontos lett, hogy kevesebb adalékanyag legyen a termékekben, és az alapanyagok minősége is előtérbe került - teszi hozzá. A kenyér például már nem ugyanaz, mint régen, azt tapasztalja, hogy a fehér kenyér kezd "kimenni a divatból". Legtöbben már a kovászos, a teljes kiőrlésű, vagy burgonyás verziót keresik. Judit szerint óriási a különbség a multik és a piac között. Itt van kapcsolódás, történetek vannak, visszajáró emberek vannak. És most már egyre több fiatal és család is felfedezi magának ezt a világot. A Béry testvérek története remek példa arra, hogyan lehet egy örökséget nemcsak megtartani, hanem új élettel megtölteni - minden hajnalban, újra és újra. Forrás: VAOL.hu

I. csarnok

hús- és hentesáru